Anti Müllerian Hormon: Mi az  optimális időpont a szülésre?
              A meddőség laboratóriumi  kivizsgálása az életkor függvényében, különös tekintettel a 35 év feletti  páciensekre és az Anti-Müller-hormon vizsgálatra. 
              A pácienseim gyakran felteszik a kérdést: meddig nem  késő szülni? Mi az optimális időpont az első szülésre? Szabad-e szülni 40 év  fölött? A válasz egyszerű- Mindig szabad szülni, amíg a biológiai óránk  megengedi, amíg van rá lehetőségünk. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal,  hogy a késői szüléseknél a szövődmények lehetősége a gyakorlatban sokkal  nagyobb, sokkal több a vetélés, a fejlődési zavar, a koraszülés, a sikertelen  eset a későn vállalt terhességeknél. A mai társadalmi gyakorlatban a szülések  száma csökken, és sok ok miatt későbbre tolódik. Az okok között az egoizmus,  a korábbi erkölcsi normák megváltozása és az oktatási rendszer is felelőssé  tehető. A lényeg, hogy senkinek ne akkor jusson eszébe terhességet vállalni,  amikor már késő, mert akkor a legnagyobb erőfeszítések ellenére is kevés  sikeres terhességgel találkozunk.
              Az első szülés ideális időpontja a 20−26. év  között van. Manapság sokan halasztják későbbre az első gyermekvállalást, akár a 35-40  éves életkor utánra is. A meddőség az életkor előrehaladásával rohamosan nő, 35−39  éves életkorban minden harmadik nőt érint. A statisztikák szerint néhány év  (15) alatt az első szülés időpontja az utóbbi években 23-ról 29-re emelkedett. Fiatal életkorban a meddő nők aránya kevesebb,  mint 5%, de az életkorral a  meddőség előfordulása rohamosan nő, 35−39 éves életkorban minden  harmadik nő steril (33%), míg 40−45  éves életkorban a nők 90%-a küzd sterilitással, ínfertilitással. A spontán  teherbeesés esélye gyermektelen nők esetében az életkor előrehaladásával  rohamosan csökken, az élveszüléssel végződő spontán teherbeesés a 40. évesen mindössze  40%.
              Az életkorral a sikeres fogamzások esetében is megnövekszik a vetélés, a  halvaszületés, a genetikai eredetű betegségek kockázata. Mindezek alapján  egyértelmű, hogy a sok ok miatt halogatatott első gyermek vállalása nagyon nagy  hibája a mai társadalmi felfogásnak. A praxisomban naponta találkozom számos  buta indokkal, amivel a pácienseim megmagyarázzák, hogy miért halogatják a  gyermekvállalást, sok anyagi és karrier magyarázat mellett, a diploma, a  nyaralás, az "élni akarok még", a ”még nincsenek meg az anyagi feltételek,  lakás, kocsi stb” szerepel a palettán. A páciensek a legtöbb esetben még nem  látják, amit egy nőgyógyászati praxisban gyorsan fel lehet ismerni. Az élet  legfontosabb része a gyermekvállalás, ami nem tolódhat el banális indokok  miatt. Naponta látok emberi tragédiákat ezen felfogás miatt, az elszalasztott  lehetőség egy bizonyos idő után a legnagyobb anyagi és egyéb erőfeszítések  ellenére sem pótolható. A korábban könnyedén vállalható terhesség 40 fölött már  sokszor nem jön. Ilyenkor sok páciens pánikba esik és sürgősséggel sok orvost  és intézményt felkeres.
              Mielőtt kapkodnánk, érdemes tájékozódni. Ehhez szeretnék  némi segítséget nyújtani. A meddőség kivizsgálásának menete az Egészségügyi Minisztérium  laboratóriumi protokollját figyelembe véve látható az alábbi táblázatban.
  
              
                
                  
                    | 1Anamnézis és fizikális    vizsgálat
 | - meddőség tartama,    szülészeti anamnézis (fogamzásgátlás, menses naptár, terhességek, abortuszok,    endokrin, genetikai és nőgyógyászati megbetegedések, műtétek, infekciók,    gyógyszerszedés,myomák,cyszták,)- fizikális vizsgálat vérnyomás,    testsúly, testmagasság, endokrin betegségre utaló jelek (cushingoid alkat, elhízás,    fokozott szőrnövekedés stb.) rögzítése, emlő, tejcsorgás, nemi szervek ultrahang    vizsgálata
 | 
                  
                    | LABORVIZSGÁLATOK2
 Petefészek működése és funkcionális    vizsgálata
 | - a ciklus    (2−4. napján) vérvétel TSH, Prolaktin mellett FSH és ösztradiol,inhibin B, anti-Müllerian-hormon    meghatározás(35 év fölött minden kezelés előtt kötelező elvégezni -    Clomiphen teszt és gonadotropin-releasing hormon (GnRH) teszt
 - ciklus    eleji antrális tüszőszám meghatározása ultrahang vizsgálat
 | 
                  
                    | 3Ovuláció igazolásának lehetőségei
 | - 21    ciklusnap körül szérum-progeszteronszint mérés, 3 ng/ml alatt, anovulációs    kivizsgálás javasolt.- az    alaphőmérséklet mérés ( bifázisos görbe ovulációra utal)
 - pozitív    vizelet-LH-teszt
 - 12-14    nap között többszöri TVS (hüvelyi-ultrahangvizsgálat) során a tüszőnövekedés    és ovuláció nyomon követhető
 | 
                  
                    | 4Ajánlott egyéb labor és    hormonvizsgálatok
 | Máj- és    vesefunkció, vérkép és vizelet. Pajzsmirigy    hormonok különösen túlsúly esetén (TSH(terhesség igénye estén a normál érték:1-    2mlU/l  közötti), T3,T4,anti TPO) - a    tejelválasztási mirigy hormon (Prolaktin)-PCOD    gyanuja,polycisztás szerkezeű ovariumok és túlsúly esetén: Vércukor meghatározás,terheléses    vércukorvizsgálat során végzett Inzulin mérés javasolt(Glucose    tolerancia/inzulin rezisztencia vizsgálat)
 - Hyperandogenismus hátterének tisztázása során nemi hormonok    (tesztoszteron, ösztradiol, androsztendion, SHBG, 17-hidroxiprogeszteron)    meghatározása ajánlott
 | 
                  
                    | 5Immunológiai    vizsgálatok
 | -    Chlamydia fertőzés kizárása,chlamydia  ellenes antitest kimutatása- habituális vetélés esetén antifoszfolipid, Lupus anticoagulans (LA)    anticardiolipin, antinuclearis antitest éstrombózis hajlam (thrombophilia)  immunológiai vizsgálatok (lymphocyta altípusok    vizsgálata, cytokinek meghatározása
 | 
                
               
               
              Tuba  uterinák átjárhatósági vizsgálatának lehetőségei:
              
                - hysterosalpingographia  (HSG) 
- ultrahangos  kontrasztanyagos vizsgálat (Echovist, ExEm foam hab)
- laparoscopia  CHT (chromhydrotubáció) kiegészítése a méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálatával  (hysteroscopia)              
Mivel a  meddőség okai között a férfi okok is közel 50%-ban szerepelnek andrológiai és  spermium vizsgálat a női okok vizsgálatával párhuzamosan javasolt. Az emocionális tényezőknek, a párkapcsolat minőségének is óriási szerepe  lehet egy meddőség kifejlődésében. A stressz, feszültség, szorongás,  depresszió felismerése és pszichológiai kezelése sokszor önmagában is  eredményre vezethet, a görcsös gyermek utáni vágy sokszor paradox módon  akadályozza a teherbeesést. Szintén nem elhanyagolható a pszichikai felkészülés  szerepe a későbbi kezelések során fellépő megterhelések feldolgozásában sem. Sokkal  sikeresebb az eljárás, ha mindkét fél részt vesz a kezelésben, egymást  támogatva és lelki társként segítve elő az eredményes kezelést. 
              Fontos kérdés: Hol tart a biológiai órád? Az Anti  Müllerian hormon szerepe és értékelése.
               
              Mi az anti Müllerian Hormon?
                Az anti-Müller-hormont (AMH) a petefészek folliculusainak sejtjei termelik. Az életkor  előrehaladtával a vérben az AMH koncentrációja a follikulusok számával  párhuzamosan csökken, a menopauza előtt  3-5 évvel közel nullára csökken. Az anti Müllerian hormon a menopausa  előrejelzésének illetve bekövetkeztének legjobb mérőszáma is, amikor a  follikulusok elfogynak, megszűnik az ovuláció és bekövetkezik a menopausa és  klimaxos tünetek. Így az AMH-mérést a  menstruációs ciklus bármelyik napján el lehet végezni. A meghatározás  célja, a petefészek rezerv kapacitásának  (tartalékkapacitás) megítélése és a petefészek stimulációra adott válaszkészség  előzetes felmérésére. Sajnos jelenleg  (2016) a társadalombiztosító nem finanszírozza az AMH vizsgálat elvégzését,  tehát a páciensnek fizetni kell a vizsgálatért.
              Az anti  Müllerian hormonszint érték tehát egy mérőszám, amely megmutatja, hogy az adott  páciensnek mennyi petesejt tartaléka van még, meg tudjuk jósolni, hogy mennyi  ideig képes a páciens teherbe esni és a teherbeesésnek milyenek az esélyei.
              Az anti Müllerian  hormonteszt segítségével egészen nagy  pontossággal megjósolható a menopauza várható időpontja is. Komoly jelentősége  van az AMH vizsgálatnak a petefészek korai leállás szindróma (POF, premature  ovarian failure) esetében, ahol sokszor tisztázatlan okból akár már 25-30 éves  korban is a petefészek úgy működik, mintha változó korban lenne, azaz nem  termel hormont és petesejtet. Beáll a korai menopausa.
              Külön ki  kell emelni az Anti Müllerian Hormon vizsgálatát, sterilitás (Meddőség,Infertilitás)  esetében ,ennek a hormonnak különösen  35  életév fölött van szerepe a meddőségi kivizsgálásban. Semmilyen kezelés,  beavatkozás ne történjen 35 éves kor fölött, addig, amíg nem tisztázódik a  petefészek kapacitásának, tartalékainak meghatározása. Ennek mérőszáma az  Anti-Müllerian Hormon szint meghatározása.
              Hogyan  értékeljük az Anti-müllerian hormonszinteket? Hogyan befolyásolja a meddőség  kezelését az AMH eredmény? Mit jelent az ant-Müllerian hormon eredmény?
              Az Anti Müllerian hormonszintek  értékelése és teendők különböző értékek esetén.
              A következő táblázatban  az Anti-Müllerian hormon értékelését és a teendőket láthatjuk
              
                
                  
                    | AMH < 0,6 ng/ml | csökkent tartalékok,alacsony    petefészek-rezervkapacitás, nehéz stimuláció kevesebb, mint 3 folliculusra    lehet számítani egy IVF ciklusban | 
                  
                    | AMH 0,6 és 1,2 ng/ml között        | alacsony alapkapacitás,    feltehetően egy véges számú de kevés petesejttartalékra lehet számítani.    Óvatos, megfontolt  stimuláció    javasolt. | 
                  
                    | AMH 1,2 és 3,5 ng/ml között       | Átlagos    kapacitás, jó stimulálhatóság | 
                  
                    | AMH > 3,5 ng/ml | Érzékeny a    stimulációra, hiperstimuláció veszélye | 
                
               
              Hangsúlyozni  kell, hogy a mért értékek nagyban labor és módszerfüggőek, ezért minden laboratóriumnak célszerű a saját  referenciaértékeit meghatározni, és az értékelésnél azt kell figyelembe venni.(Különböző  laborokban referenciaértékek változhatnak)
              Alacsonyabb  Anti Müllerian Hormon szintekkel járó betegségek és állapotok
              Fontos kiemelni, hogy számos tényező befolyásolhatja az AMH labor értékét:  a fogamzásgátlók gátolják az AMH- termelést, akik GnRH-analóg kezelésben  részesültek, azoknál az AMH-szintek ingadoznak, így esetükben nem mérvadó a mért érték. Szintén  összefüggéseket igazoltak a testsúly, a dohányzás, a D-vitamin-szint és  bizonyos genetikai tényezők valamint az anti Müllerian hormon (AMH) szintek  között. Bizonyos betegcsoportokban, ahol a petefészek funkciója károsodhatott (autoimmun  eredetű betegségekben SLE (szisztémás lupus erythematosous), diabetes mellitus,  endometriosis illetve olyan betegek, ahol korábban petefészekműtétre került sor  pl. daganat vagy sérülés miatt) az AMH mérés megítélése nem egyértelmű. Ezen  esetekben további megfigyelések, tudományos elemzések szükségesek, az AMH  értékek e betegségekben korlátozottan értékelhetőek.
              Kimutatták,  hogy autoimmun pajzsmirigybetegség kapcsán kisebb a sikeres terhesség(élve születés)  aránya, mint ilyen betegségben nem szenvedőknél, a vizsgált értékek közül csak  az AMH értéke volt egyértelműen alacsonyabb. Azt is igazolták, hogy az  autoimmun pajzsmirigybetegség önállóan és függetlenül befolyásolta az  AMH  (Anti Müllerian Hormon) koncentrációt. Így az AMH-mérésnek szerepe lehet az autoimmun pajzsmirigybetegség feltárásában  is és segít ezekben az esetekben is a petefészek rezerv kapacitás  megítélésében. A korábban nyilvánosságra hozott adatok azt jelzik, hogy a tápláltsági állapot befolyásolhatja a  keringő AMH-szinteket. Elhízott PCOS-betegeknél alacsonyabb  plazma-AMH-szinteket mértek, mint normális testsúlyú betegtársaiknál; az AMH-szintek és a testtömegindex  (BMI: body mass index) között fordított  korreláció igazolódott. Ez a petefészekrezerv megfogyatkozását és a  fertilitás csökkenését tükrözheti elhízott nőknél, amihez a szuperovuláció  kapcsán a gonadotropinstimulációra adott csökkent válasz társul. Felmerült az  is, hogy az elhízás közvetlen hatást gyakorol a petefészkekben folyó  AMH-szintézisre. 
              Magasabb,  emelkedett  Anti Müllerian Hormon  szintekkel járó betegségek és állapotok
              Emelkedett  AMH szinttel találkozunk PCOS(PCOD) esetében és bizonyos petefészek  daganatoknál pl. granulosa sejtes tumor esetében.
              Mi a biológiai óra?
                A biológiai  óra egyértelműen meghatározza azt, hogy mennyi ideje van az adott páciensnek a  terhesség vállalására. Ennek jó mérőszáma az antimüllerian hormon (AMH) szint.  Ugyanakkor önmagában az AMH sem ad mindenre magyarázatot, mint ahogyan a  petefészek rezerv kapacitásának ismerete sem biztosítja a sikeres élve  születést. Az életkorral a petefészek rezerv kapacitásának beszűkülése mellett  számos egyéb - a sikeres terhességet akadályozó - tényező is együtt jár. A  leghelyesebb, ha a családalapítás miatt tanácsot kérő párok figyelmét felhívjuk  a családalapítás legmegfelelőbb, a jelenleg divatosnál korábbi időpontjára.
               
              A meddőség lehetséges okai
              
                A meddőség kivizsgálásának menete              
              A meddőség kezelése