Méhnyakrák megelőzés - HPV elleni védőoltás Dr Zatik János nőgyógyász Debrecen

Méhnyakrák megelőzés - HPV elleni védőoltás - 2/2

Hogyan előzheti meg a méhnyakrákot? Egy tájékoztató a méhnyakrákról: mi okozza és - ami a legfontosabb - hogyan védekezhet ellene A méhnyakrákról A 45 év alatti nők körében a méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta a világon. Ha már volt, illetve van szexuális kapcsolata, akkor veszélyeztetettnek minősül. A méhnyakrák okozta halálesetek Európában Esetek száma /100 000 nő / év Vannak azonban olyan lépések, melyeket megtehet önmaga megvédése érdekében. A rendszeres szűrővizsgálatok mellett most már védőoltások is hatékony védelmet nyújtanak a méhnyakrákkal szemben. Mi is az a méhnyakrák? Hogyan terjed? És legfőképpen, hogyan tudjuk elkerülni, hogy megfertőződjünk? Mi az a méhnyakrák? A 45 év alatti nők körében a méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta világszerte. A méhnyak A méhnyak a méh keskeny nyakának a vége, melynek egy kis nyílása van a hüvelybe, ami lehetővé teszi a menstruációs vér átjutását. Amellett, hogy a menstruáció során lehetővé teszi a vér elfolyását, a méhnyak szűrőként is működik. Segít megakadályozni, hogy fertőzések jussanak be a méhbe. A méhnyak fontos szerepet játszik a szülés alatt is, amikor kinyílik, hogy elősegítse a baba megszületését. A méhnyak elhelyezkedése fallopian tube – petevezeték ovary – petefészek uterus – méh cervix – méhnyak cervical canal – méhnyakcsatorna Egy egészséges méhnyak B: A sejtek kissé vékonyabbak a méhnyakcsatorna falán J: A sejtek enyhén vastagabbak a méhnyak külsőrészén A betegség A méhnyakrákot a human papilloma vírus / HPV / bizonyos típusai okozzák. A vírus következményeképpen a méhnyakat alkotó sejtek rendellenes növekedésbe kezdenek. A vírusnak több mint 100 típusa van. A legtöbb alacsony kockázatú és nem okoz méhnyakrákot. A magas kockázatú (rákkeltő) típusok esetén (kezelés hiányában) a rendellenesen működő sejtek méhnyakrákot idéznek elő. Habár még a magas rizikófaktorúak is eltűnhetnek maguktól, bizonyos esetekben sajnos a sejtekben maradnak, és általában 10-20 év elteltével okoznak rákot. Esetenként a folyamat sokkal rövidebb idő alatt is végbemehet annak ellenére, hogy a betegséget alapvetően lassú lefolyásúnak ismerik. A méhnyakrák tünetei A méhnyakrák korai fázisában még legtöbbször nem jelentkeznek tünetek, ezért nagyon fontos, hogy gyakran vegyünk részt méhnyakszűrésen – kenetvizsgálaton. Jelenleg ez az egyetlen módja a rendellenes sejtelváltozások feltárásának, melyek a méhnyakrák korai jelei. Amennyiben a méhnyakrák tüneteket okoz, akkor a leggyakrabban rendellenes hüvelyi vérzés tapasztalható a havi ciklusok között illetve szeretkezés után. Menopauzán átesett nők esetében újbóli vérzés jelentkezhet. Egyéb tünet lehet még a sex közben jelentkező kellemetlen szagú vérzés valamint fájdalom. Ha ezen tünetek bármelyikét felfedezi, nagyon fontos, hogy ellátogasson orvosához, még akkor is ha legtöbbször a tüneteket nem méhnyakrák okozza. Számos, sokkal gyakoribb probléma is okozhat hasonló tüneteket. Ki számít veszélyeztetettnek? Fontos jól az emlékezetünkbe vésni, hogy bármelyik nő, aki életében már akár egyszer is létesített szexuális kapcsolatot ki van téve a HPV fertőzésnek, ami 99 százalékban felelős a méhnyakrák kialakulásáért. A rendszeres szűrővizsgálatok és a védőoltások kombinációja hatékony védelmet nyújt a méhnyakrák megelőzésében. Mi okozza a méhnyakrákot? A méhnyakrákos megbetegedések több mint 99 százalékát a HPV vírus okozza. Szemben azzal, amit számos ember hisz, a méhnyakrák nem örökletes betegség. Sőt, kutatók bebizonyították, hogy a human papilloma vírus / HPV bizonyos típusai idézik elő a betegséget. Körülbelül 100 fajtája van ennek a vírusnak. A legtöbb alacsony rizikófaktorú, melyek nem okoznak rákot. Azonban vannak magas kockázatú (rákkeltő) változatai is, melyek a nők méhnyakán rendellenes sejtek növekedését idézik elő, és végül, kezelés hiányában, rákhoz vezethetnek. Nem szabad elfelejteni, hogy a vírus gyakori, és emberről emberre nagyon könnyen továbbadható. Sőt mi több, az aktív szexuális életet élő nők 80 százaléka élete során valószínű, hogy megfertőződik. A HPV vírus Hogyan terjed a vírus? A vírus emberről emberre szexuális kapcsolat során terjed – vagy aktus közben vagy olykor a nemiszervek környékén lévő intim testrészek érintkezése során. Könnyű terjedésének köszönhetően minden szexuálisan aktív nőt fenyeget a megfertőződés veszélye. Sőt mi több, a szexuálisan aktív nők 80 százaléka életének valamely szakaszában megfertőződik a HPV egyik típusával. Bár az óvszer használata csökkenti a vírussal való megfertőződés kockázatát, nem nyújt teljeskörű védelmet. Ez azért van, mert a nemiszerveket közvetlenül körülvevő bőr is vírushordozó lehet. A HPV rákot előidéző típusával történt megfertőződés esetén a betegség korai fázisában gyakran nem figyelhetőek meg tünetek. Azonban a szűrés a sejtek elváltozását már nagyon hamar kimutatja, ezért annyira fontos a rendszeres (évenkénti) ellenőrzés. A méhnyakrák kifejlődésének különböző fázisai Az ábrán kinagyított méhnyakon látható, ahogyan a rendellenes sejtek elrákosodnak A rendellenes sejtelváltozások a méhnyakon kezdődnek, majd továbbterjedhetnek, ha nem részesülnek megfelelő kezelésben. Hogyan fejlődik a méhnyakrák? A HPV egy vírusos fertőzés, amely bekerül a méhnyak sejtjeibe. Amennyiben sikerül a test immunrendszerét megtévesztenie, akkor beépül a méhnyak sejtjeibe. Ezt tartós fertőzésnek nevezik. Alapvetően a sejtek károsodnak és végül (10-20 év elteltével) elrákosodnak. Ugyan csak ritkán, de a betegség gyorsabb ütemben is kifejlődhet. Kezelés hiányában rendellenes méhnyaksejt-fejlődés alakulhat ki. HPV fertőzés következményeképpen kóros sejtelváltozás tapasztalható Szerencsére az immunrendszer általában visszaveri a HPV támadását anélkül, hogy a nők észrevették volna, hogy a vírus megtámadta őket. Azonban a vírus bizonyos magas kockázatú, rákkeltő típusai a méhnyak területén maradhatnak, melyek az idő múlásával rákot idézhetnek elő. Ha ez be is következik, a betegség korai fázisában általában nincsenek tünetek. A megfertőzött sejtek lassan rendellenes sejtekké fejlődnek, melyből kialakul a méhnyakrák. Ez a folyamat általában több évbe telik, ha csak időben fel nem ismerik és kezelik. Többek között ezért bizonyul a kenetvizsgálat életbevágónak a HPV fertőzések által okozott sejtelváltozások felismerésénél. Ki veszélyeztetett? Gyakori tévhit az a feltevés, hogy a méhnyakrák csak idősebb nőket támad meg. Valójában az igazság az, hogy ha valaki már valaha is létesített szexuális kapcsolatot, akkor - kortól függetlenül - veszélyeztetettnek minősül. Már az első szexuális kapcsolattól kezdve fennáll a megfertőződés veszélye, amely az élet további részére is kihat. HPV: az a gyakori, szexuális kapcsolat során könnyen átadható vírus, mely méhnyakrákot okozhat. Sőt mi több, az aktív szexuális életet élő nők 80 százaléka a vírus valamely válfajával élete során valószínűleg megfertőződik. Ne felejtse el: Amennyiben Önnek valaha is volt szexuális kapcsolata, kortól függetlenül veszélyezteti a méhnyakrák kialakulása Gyakran nincsenek tünetei a vírussal történő megfertőződésnek Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy beszéljen orvosával a megelőzés módszereiről. A legjobb védelem a rendszeres szűrővizsgálat és a védőoltás együttes alkalmazása jelenti. Hogyan védekezhetek a méhnyakrák ellen? Sok nő életét mentették már meg, mert betegségüket a méhnyakról vett kenetnek köszönhetően már a korai fázisban kimutathatták. Mára a rendszeres szűrővizsgálat mellett a védőoltás is tovább csökkenheti a méhnyakrák kockázatát. Egészséges életmód Mindig célszerű elgondolkodni az életvitelünkön és azon, hogy milyen változtatásokat tehetnénk egy egészségesebb életmód kialakításáért. Hiszen mikor egészségesek vagyunk, jobban nézünk ki és jobban is érezzük magunkat Változást jelenthet a több mozgás, illetve kevesebb alkohol fogyasztása, vagy a dohányzás mérséklése. Sok apró dolog van, melynek megváltoztatásával jobban érezhetjük magunkat és egészségesen tarthatjuk immunrendszerünket. Biztonságos szexuális életet él? Az óvszerhasználat egy ésszerű védekezési lehetőség, ami a HPV-vel történő megfertőződés kockázatát csökkenti. Mindazonáltal nem jelent teljes védelmet, mivel a közvetlenül a nemiszervek körül található bőrfelület is vírushordozó lehet. Ennek ellenére, az óvszer egy megfelelő óvintézkedés, hiszen számos szexuális úton terjedő fertőzés ellen nyújt védelmet. Dohányzik? Mindenki tudja, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kockázatát. De tudta-e, hogy a dohányzás növeli a méhnyakrák kialakulásának esélyét is? Ez azért van, mert a dohányzás visszavetheti a szervezet immunrendszerének ellenálló képességét, ezáltal megnehezítve a lehetséges fertőzésekkel szembeni harcot. A dohányzás mérséklése, vagy annak teljes elhagyása jelentős változást jelent az egészségében. Az orvosa szívesen ellátja tanácsokkal, ha le akar szokni a dohányzásról. Mennyi alkoholt fogyaszthatunk? Nem érdemes a javasolt alkoholfogyasztás mennyiségét meghaladni. Ne igyanak két-három egység alkoholnál többet naponta! Az alkohol mennyiségének számlálása segít, hogy követni tudja az elfogyasztott alkohol mennyiségét. Például, egy 175 ml-es pohár bor körülbelül két egység. Az alkohol kerülése illetve az ésszerű alkohol fogyasztási szokások megtartása nagyban elősegíti az immunrendszer egészségességét. A rendszeres szűrővizsgálatok fontossága A világ számos országában nagy sikereket értek el a szűrővizsgálatokkal. Bár maguk a tesztek nem nyújtanak védelmet a méhnyakrákot okozó vírussal szemben, a méhnyakon található rendellenesen elváltozott sejtek megtalálásában igen nagy szerepük van. Ennek köszönhetően a kezeléseket még a sejtek elrákosodása előtt megkezdhetik. Ezért fontos nagyon, hogy rendszeresen vegyen részt szűrővizsgálaton. Mi történik kenetlevételkor? Kenetlevételkor a nők méhnyakáról (amely a méh nyakánál, a hüvely tetejénél található) vesznek le egy kis sejtmintát. A legtöbb nő egyetért abban, hogy a kenetlevétel egy körülbelül ötperces eljárás, amely nem okoz fájdalmat, legfeljebb egy kissé kényelmetlen és kellemetlen. Az eljárás során, deréktól lefelé le kell vetkőzni, és hátra kell feküdni a vizsgálóasztalon. A lábakat szétrakva térdeket felhúzva, ellazulva kell feküdni. A kenetet levevő orvos egy műszert helyez a hüvelybe. Ez nyitva tartja a hüvelyt, lehetővé téve a vizsgáló orvosnak, hogy megtekinthesse a méhnyakat. Ezek után egy kis spatula vagy speciális puha ecset segítségével levesznek néhány sejtet a méhnyakról. Ezzel a kenetlevétel befejeződik és a levett mintákat egy laboratóriumba küldik, ahol mikroszkóp alatt vizsgálják meg, van-e sejtelváltozás. Ha bármilyen rendellenességet fedeznek fel, azonnal értesítik Önt és tájékoztatják a szükséges további tesztekről, illetve a lehetséges kezelésekről. A szűrővizsgálat eredményei Ha a szűrővizsgálat eredménye rendellenességet mutat, természetes, hogy aggódik. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szűrővizsgálat nem rákteszt és az eredménynek számos más magyarázata is lehet, például gyulladás vagy más fertőzés. A szűrővizsgálatok lehetővé teszik, hogy az orvosok olyan sejtelváltozásokat azonosítsanak - ha kell kezeljenek - a méhnyakon, melyek lehet, hogy bizonyos idő elteltével elrákosodtak volna. Ezért fontos, hogy az orvos által javasolt kontroll vizsgálatokon megjelenjen. Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye miatt aggódna, jusson eszébe, hogy tízből egy esetben a leletek alapján szükség van kontrolvizsgálatra. Sőt, egy rendellenességre utaló lelet sokkal gyakoribb, mint gondolná! Ha még mindig aggódik, beszéljen orvosával. A vizsgálat eredményének értelmezése Rendellenes Lehet, hogy azt közlik Önnel, lelete “rendellenes”. Ez azt jelenti, hogy a laboratóriumi vizsgálat során a méhnyakról levett sejten rendellenes elváltozást észleltek. Ha a szűrővizsgálat eredménye rendellenességet mutat, természetes, hogy aggódik. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szűrővizsgálat nem rákteszt. A szűrővizsgálatok lehetővé teszik, hogy az orvosok olyan sejtelváltozásokat azonosítsanak - ha kell kezeljenek- a méhnyakon, melyek lehet, hogy bizonyos idő elteltével elrákosodtak volna. Önmagában az, hogy a sejtek rendelleneséget mutatnak, nem jelenti azt, hogy bármilyen kezelésre szüksége lesz, mivel sok elváltozás magától is elmúlik. Lehet, hogy még egyszer kenetet vesznek Öntől, vagy bizonyos estekben kolposzkópiát (lsd. lent) rendelnek el. Az orvosa felvilágosítja arról, mi a következő lépés és bármilyen kérdését megválaszolja. Határeset Ha azt mondták Önnek, hogy szűrővizsgálatának eredménye “határeset”, akkor sincs ok aggódni. Ez azt jelenti, hogy a laboratóriumban láttak bizonyos sejtelváltozásokat, de annyira közel álltak a normálishoz, hogy valószínűleg hamarosan helyreállnak. Ilyen esetben feltehetőleg megkérik, menjen visssza egy újabb szűrővizsgálatra 6-12 hónapon belül. Értékelhetetlen Néhány nővel közlik, hogy eredménye nem értékelhető. Ez azt jelenti, hogy a laboratóriumban nem sikerült megvizsgálni a sejteket a lemezen. Ennek több oka is lehet: pl. némi vér homályosította el a sejteket, vagy a kenetet túl vékonyan/vastagon vitték fel az üveglemezre. Ilyen esetekben egy második vizsgálatra is be kell fáradni. Kolposzkópia Ha rendellenes szűrővizsgálati eredménye lesz, lehet, hogy orvosa kolposzkópot is fog használni. A kolposzkóp egy erős fénnyel ellátott mikroszkóp, mely lehetővé teszi, hogy az orvos közelebbről megvizsgálja a méhnyakat. Ez a kenetvételhez nagyon hasonló eljárás, mellyel megfigyelhetik az elváltozott sejtjeit és meghatározhatják a megfelelő kezelést. Néha további vizsgálat céljából egy szövetmintát vesznek ki a méhnyakból (biopszia), de olykor ekkor kezelik magát a méhnyakat. Lehet, hogy arra kérik, fáradjon be egy kontrollvizsgálatra. Ha aggódik vagy további kérdései vannak, mindig beszéljen az orvosával. Saját érdekében nagyon fontos, hogy rendszeresen vegyen részt szűrővizsgálaton. Magyarországon azt tanácsolják, hogy évente egy vizsgálaton vegyen részt. Vegye fel a kapcsolatot nőgyógyászával és egyeztessen időpontot szűrővizsgálatra! Tegye fel a kérdést magának: Mikor voltam utoljára méhnyakrák szűrésen és mikor is esedékes a következő? Minden, amit a védőoltásról tudni kell A védőoltás a rendszeres szűrővizsgálatok mellett további védelmet jelent Önnek a méhnyakrák ellen. Ha az oltás Önnek nem ajánlott, orvosa fel fogja hívni erre a figyelmét. Azonban fontos itt megjegyezni, hogy bár a védőoltás hatékony védelmet nyújt a méhnyakrák kialakulásával szemben, nem véd az összes rákkeltő HPV típus ellen. Ritkán, de előfordul, hogy lányok és asszonyok egy kevésbé gyakori rákot okozó típussal fertőződnek meg, így a szűrővizsgálatok az oltás mellett is szükségesek. Kinek célszerű beoltatni magát? A vakcináció minden szexuálisan aktív nőnek ajánlott, mivel minden nemi életet élő nő ki van téve az onkogén HPV vírussal történő fertőzés és újrafertőződés veszélyének, és az onkogén HPV-fertőzés tartóssá válása a szervezetben az életkor előrehaladtával nő. Minden szexuálisan aktív nőt veszélyeztet a méhnyakrák, de mindenki tehet lépéseket az ellen, hogy csökkentse a kockázatot. Az oltás és a rendszeres szűrővizsgálatok együttes alkalmazása optimális védelmet jelent. Mindig érdeklődjön orvosánál, hogy Önnek javasolt-e az oltás, de segítségként álljon itt egy kis iránymutatás, hogy kinek célszerű beoltatnia magát. Aktív szexuáliséletet élő nők A védőoltás minden nőnek ajánlott korosztálytól és HPV státusztól függetlenül, az alkalmazás egyetlen feltétele az egy éven belül készült negatív citológiai (méhnyak szűrési) lelet. A korábban HPV-fertőzést átvészelt nőknél (citológiai eltérés, HPV DNS-pozitivitás, rendellenes kolposzkópos lelet) is van értelme a vakcinációnak, hiszen az ilyen vizsgálati eredmények a HPV-fertőzéssel szembeni fokozott fogékonyságot jelezhetnek. A HPV fertőzésen már átesett nők – akiknél nincs citológiai (méhnyak szűrési) eltérés – is részesülhetnek védőoltásban. Azon nők is részesülhetnek védőoltásban, akiknél korábban CIN-t igazoltak, amennyiben az oltás pillanatában citológiailag negatívak. A HPV vírus (ami a méhnyakrákos megbetegedések több mint 99 százalékát okozza) nagyon gyakori és könnyen továbbadható. Az életük során akár egyszer is szexuális kapcsolatot létesítő nők 80 százaléka ki van téve HPV vírussal való megfertőződés lehetőségének. Bár a vírus legtöbb fajtája alacsony kockázatú és nem eredményez rákos megbetegedést, mégis számos rákkeltő, magas rizikójú fajtája méhnyakrákot okoz. A vírus szexuális úton terjed, de nem csak a közösülés során fertőződhetünk meg. A nemiszerveket körülvevő bőrfelületek érintkezésekor is továbbadható a vírus. A védőoltás, kiegészülve a rendszeres szűrővizsgálatokkal, védelmet biztosít a leggyakoribb rákkeltő HPV típusok okozta fertőzésekkel szemben. Kamaszlányok édesanyjai! Fontos felismerni, hogy amint egy kamaszlány aktív szexuális életet kezd el élni, ő is ki van téve a méhnyakrákot okozó vírusfertőzéseknek. Ha Ön egy kamaszlány édesanyja, egyértelmű, hogy szeretne a lehető legtöbbet megtenni a lányáért midőn nővé lesz. Beszéljen gyermekorvosával, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb védelmet. Hogyan véd a méhnyakrák elleni védőoltás? Az immunrendszere, amely a szervezet természetes betegségleküzdő rendszere, arra hivatott, hogy megóvja Önt a fertőzésektől. Azonban bizonyos esetekben - mint például a HPV fertőzés - az immunitásunk nem elég erős ahhoz, hogy megvédjen minket. A méhnyakrák elleni oltóanyag stimulálja a páciens immunrendszerét, ezáltal biztosítva védelmet a HPV fertőzéssel szemben. Ahogyan a legtöbb védőoltás, ez is arra törekszik, hogy védettséget adjon a fertőzéssel szemben anélkül, hogy át kellene esni a betegségen, illetve annak tüneteit. Ha már egyszer megkapta az oltást, akkor az immunrendszere felismeri a támadó vírusokat, és olyan antitesteket (=ellenanyagokat) állít elő, melyek megpróbálják elpusztítani vagy hatástalanítani a vírusokat. Ennek köszönhetően az immunrendszere hatékonyabban tud védekezni a méhnyakrák ellen. Mivel az oltás nem tartalmazza az összes rákkeltő HPV típust, így nem is nyújt védelmet az összes ellen, csakis a leggyakrabban rákot okozó típusok ellen. Mennyire hatásos? Az oltás a méhnyakrák kórokozója, a HPV-fertőzés néhány magas kockázatú fajtája ellen nyújt védelmet. Tulajdonképpen, az oltás segít csökkenteni a leggyakoribb rákkeltő HPV vírusok veszélyét, melyek a méhnyakrákos megbetegedések 70%-ának fő okozói. Az oltás hatékony lehet még abban az esetben is, ha már kapcsolatba került a beteg a vírussal. Habár a HPV vírus az aktív szexuális életet élő nők körében gyakori, legtöbbjük nem fertőződött mindegyik típussal, amelyre az oltóanyag védelemet nyújt. Tehát az oltás nélkül a jövőben más, rákkeltő HPV típussal is megfertőződhetnek. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben még nem késő a méhnyakrák elleni plusz óvintézkedés által nyújtott nyugalmat élvezni. Jelenleg – 6,4 éves tapasztalat alapján – az oltóanyag bizonyítottan biztonságos, hatékony és folyamatos védelmet biztosít. Szükségem van szűrésre az oltás után is? A válasz teljesen egyértelműen: “igen”. Habár az oltás védelemet nyújt a leggyakrabban előforduló, méhnyakrákot okozó HPV vírusokkal szemben, van néhány kevésbé gyakori HPV típus, mely szintén a betegség okozója lehet, és az oltóanyag nem nyújt ellene védelemet. Éppen ezért rendszeres szűrővizsgálat szükséges ahhoz, hogy észleljék a rák lehetséges korai jeleit a méhnyakon, és súlyosbodása előtt kezelni tudják. Mennyire biztonságos a védőoltás? Mint minden más oltóanyagot, a méhnyakrák elleni oltóanyagot is forgalomba hozatala előtt több ezer különböző korú nő bevonásával, klinikai vizsgálatokkal tesztelték. Az eredményeket éveken át folyamatosan elemezték és vizsgálták a mellékhatások tekintetében is. A méhnyakrák elleni védőoltás általában kevés mellékhatással jár. Mint minden más védőoltásnál, ez esetben is felléphetnek olyan helyi tünetek, mint bőrpír, duzzanat, vagy enyhe fájdalom az oltás helyén, de ezek hamar maguktól elmúlnak. Hogyan oltathatom be magam? Orvosa tanácsot ad Önnek arról, hogy a védőoltás alkalmazható-e Önnél. A védőoltás felvétele nagyon egyszerű módon történik, hat hónapon belül, három alkalommal a felkarba adott injekció formájában. Mennyibe kerül? A méhnyakrák elleni védőoltásból 3 adag beadása biztosítja a megfelelő védettséget. Az oltások darabja picit több, mint 29 ezer Forint. A védelemhez szükséges 3 oltást NEM kell egyszerre megvásárolni. Elég mindig az aktuális adagot feliratni és kiváltani, így nem okoz olyan anyagi megterhelést. Mint minden védőoltás, a méhnyakrák elleni vakcina is vényköteles. A védőoltást bármilyen orvos (háziorvos, nőgyógyász, házi gyermekorvos) felírhatja és beadhatja. Érdemes azonban olyanhoz fordulni, akinek van oltási gyakorlata. A védőoltást patikából lehet kiváltani a recept ellenében. Hűtést igényel. Az oltóanyagot +2-+8 Celsius fokon kell tárolni és szállítani, ezért érdemese egy kisebb méretű hűtőtáskát magunkkal vinni. Próbálja a recept kiváltását közvetelenül az oltás előttre időzíteni. Előfordulhat, hogy a patika nem tart készleten méhnyakrák elleni vakcinát. A recept leadásakor azonban a patikus megrendeli a készítményt, és Budapesten egy napon belül, vidéken 1-2 napon belül lehet kiváltani. Sokan nem tudják, de egészségpénztári megtakarításukból teljes egészében fedezhetik oltási kiadásaikat. A szabadon választható egészségpénztárak egyre népszerűbbek hazánkban is. Az egészségpénztári számlánkra befizetett havi tagdíjunkat (melynek alapösszege kb. 2000-3000 forint) ugyanis a munkáltató adó- és járulékmentesen kiegészítheti, vagy teljes egészében át is vállalhatja. A befizetések után ráadásul 30% adókedvezményt is igénybe vehetünk. Az egészségpénztárak további két nagy előnye, hogy számlánkat a bejelentett közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik, így akár közeli családtagjaink oltási költségeit is állhajuk az egészségpénztári keretből, ráadásul a teljes összeg örökölhető. Érdemes tehát utánanézni, hogy munkahelyünk támogatja-e egészségpénztári tagdíjfizetésünket, hiszen így többek között a prevenciós oltásokat és gyógyszereket is fedezhetjük egészségpénztári befizetéseinkből. Ehhez csak annyira van szükség, hogy felkeressük háziorvosunkat, aki felvilágosítást tud nyújtani a megfelelő oltásokról és a beadás módjáró, valamint felírja a receptet. Amikor a gyógyszertárban kiváltjuk az oltóanyagot, fizethetünk egészségpénztári kártyánkkal is, vagy ÁFÁ-s számlát kell kérnünk egészségpénztárunk nevére, amit majd elszámolhatunk a pénztár felé. Gyakran feltett kérdések A méhnyakrákról, HPV-ről és a védelemről leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszok itt olvashatóak. Ha Önben bármilyen, itt meg nem válaszolt kérdés felmerül, forduljon nőgyógyászához, háziorvosához. Mennyire gyakori a méhnyakrák? Milyen szexuális érintkezés sodorhat veszélybe? Hosszútávú kapcsolatban élek, így nem gondolom, hogy veszélyeztetett vagyok. Miért volna az oltás jó nekem? A méhnyakrákot minden esetben a HPV fertőzést okozza? Hány éves korban kell méhnyakrák-szűrésen részt vennem? Milyen gyakran ajánlatos méhnyakrák-szűrésen részt vennem? Abban az esetben is részt kell vennem rendszeres méhnyakrák szűrésen, ha be vagyok oltva? Ha a múltban rendellenes szűrési eredményt kaptam, előnyökkel jár-e ha beoltatom magam? Ha már megfertőződtem HPV vírussal, az oltás megvéd a jövőben? Ki alkalmas az oltásra? Mennyire hatékony a védőoltás? Mennyi ideig tart az oltás hatása? Szükség van emlékeztető oltásra? Ha igen, mikor? Mennyire biztonságos a méhnyakrák elleni védőoltás? Miért szükséges három adag? Hogyan adják be az oltást? Ha éppen most kezdődött nálam a klimax, beoltathatom magamat? Beoltathatom magam, ha terhes vagyok vagy szoptatok? Hol szerezhetek bővebb információt a méhnyakrákról? Mennyire gyakori a méhnyakrák? Világviszonylatban, a méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló rákfajta a 45 év alatti nők körében. Magyarországon évente kb. 500 nő hal meg méhnyakrákban, és 1200 új esetet fedeznek fel. Milyen szexuális érintkezés sodorhat veszélybe? A HPV vírus szexuális érintkezés során terjed – de nem szükséges hozzá közösülés. Már a nemi szervek környékén történő, intim testrészek bőrfelületeinek érintkezése is elegendő lehet a HPV vírus átadásához. Hosszútávú kapcsolatban élek, így nem gondolom, hogy veszélyeztetett vagyok. Miért volna jó nekem az oltás? A HPV egy partnertől is megkapható. Lehetetlen ránézésre megmondani, hogy valaki fertőzött-e, tehát kívülről nem tudható. És a fertőzés továbbadható valódi szexuális kapcsolat nélkül is - a nemi szervek környékén történő, intim testrészek bőrfelületeinek érintkezése is elegendő lehet a fertőzés terjesztéséhez. Az oltás beadatása megvédi Önt azoktól a HPV típusokkal való megfertőződéstől, melyek a méhnyakrák legtöbb esetének okozói. Egyetlen ember elegendő hozzá, hogy megfertőzze Önt most vagy a jövőben. A méhnyakrákot minden esetben a HPV fertőzés okozza? A méhnyakrákot 99,7%-ban a HPV fertőzés okozza. Az összes HPV fertőzés több mint 80%-a a vírus rákot okozó típusait is tartalmazza. Hány éves korban kell méhnyakrák szűrésen részt vennem? Magyarországon 18 és 65 év között kötelező 3 évente legalább egyszer részt venni méhnyak szűrővizsgálaton. Abban az esetben, ha 18 évnél korábban kezdte meg szexuális életét, onnan szükséges részt vennie ezeken a vizsgálatokon saját egészsége érdekében. Milyen gyakran ajánlatos méhnyakrák szűrésen részt vennem? Saját egészsége érdekében nagyon fontos, hogy rendszeresen vegyen részt nőgyógyászati szűrővizsgálatokon. Hazánkban azt javasolják, hogy évente vegyen részt méhnyak szűrővizsgálaton. Abban az esetben is rendszeres részt kell vennem méhnyak szűrésen, ha be vagyok oltva? Igen, feltétlenül. A rendszeres ellenőrzés oltással kombinálva a leghatékonyabb módja, a méhnyakrák megelőzésének. Ha a múltban rendellenes szűrési eredményt kaptam, előnyökkel jár-e ha beoltatom magam? Még ha a múltban rendellenes szűrési eredményt is kapott (mely a HPV vírus jelenlétét jelenti), az nem jelenti azt, hogy a védőoltás által nyújtott előnyökből nem tud profitálni. Hiszen előfordulhat, hogy az elváltozást egy másik fajta HPV vírus okozta. Ha már megfertőződtem HPV vírussal, az oltás megvéd a jövőben? Az oltás hatékony lehet abban az esetben is, ha szervezete már hordozza a vírust. Habár a HPV az aktív szexuális életet élők körében gyakori, legtöbbjük nem fertőződött mindegyik típussal, amelyre az oltóanyag védelmet nyújt, tehát a jövőben más, rákkeltő HPV vírussal megfertőződhet. Például, ha a múltban a 16-os típusúval fertőződött meg, a jövőben megfertőződhet a 18-as típussal. Ki alkalmas az oltásra? Jelenleg az oltások 9 és 55 év közötti lányok és nők számára állnak rendelkezésre. A védőoltás védelmet nyújt a leggyakrabban előforduló, rákkeltő HPV típusokkal szemben, melyek az összes méhnyakrákos eset több mint 70 %-áért felelősek. Mennyire hatékony a védőoltás? A védőoltás a leghatékonyabb védelmet nyújtja a rákot leggyakrabban okozó HPV típusokkal szemben. Mennyi ideig tart az oltás hatása? Szükség van emlékeztető oltása és mikor? Jelenleg – 6,5 éves tapasztalat birtokában – az oltóanyag bizonyítottan hatékony, és így tartós, folyamatos védelmet biztosít. Még nem mutatták ki az emlékeztető oltás szükségességét, de időközbeni változás, és emlékeztető oltás szükségessé válása esetén orvosa értesíteni fogja Önt. Mennyire biztonságos a méhnyakrák elleni védőoltás? Minden oltóanyagnak a patikai forgalomba kerülés előtt, klinikai vizsgálatokon és hosszútávú megfigyeléseken kell keresztülmennie. Több ezer különböző korú nő, különös gonddal ellenőrzött klinikai vizsgálati program során kapta meg a méhnyakrák elleni védőoltást. A méhnyakrák elleni védőoltás általában kevés mellékhatással járó oltás. Mint minden más védőoltásnál, ez esetben is felléphetnek olyan helyi tünetek, mint bőrpír, duzzanat vagy enyhe fájdalom az oltás helyén, de ezek hamar, maguktól elmúlnak. Miért szükséges három adag? Védőoltások alkalmazása során gyakori, hogy a teljes hatás elérése érdekében egynél több adagra van szükség. Az első adag előkészíti az immunrendszert, a második pedig továbbfejleszti a védekezést. Amikor a harmadik adagot is beadják (hat hónappal az első oltás után) nagyon erős és tartós immunválaszt váltanak ki, létrehozva ezzel a legjobb védekezést a jövőben esetlegesen előforduló vírusfertőzéssel szemben. Hogyan adják be az oltást? Milyen formában kapom meg az oltást? A méhnyakrák elleni védőoltás három, a felkarba adott injekcióból áll. A három injekció hat hónapon belül különböző időpontokban kerül beadásra. Ha éppen most kezdődött nálam a klimax, beoltathatom magamat? Az orvosa a legmegfelelőbb személy arra, hogy megállapítsa, be kell-e Önnek oltatnia magát. De annak ellenére hogy klimax, vagy postmenopauza tünetei jelentkeztek Önnél, még előnye származhat a védőoltásból. Beoltathatom magam, ha terhes vagyok vagy szoptatok? Terhesség esetén az oltás beadatását a szülés utánra kell halasztani. Szoptatás alatti alkalmazását mérlegeje kezelőorvosával. Hol szerezhetek bővebb információt a méhnyakrákról? Beszéljen nőgyógyászával, háziorvosával vagy házi gyermekorvosával a méhnyakrák szűrésről és a védőoltásról.   Útmutató az oldalon használt néhány kifejezéshez. Antitest/Ellenanyag Immunrendszerének egyik legfőbb feladata, hogy antitesteket állítson elő. Az antitestek fehérjék, melyek a baktériumok és vírusok ellen küzdenek, és hatástalanítják azokat. Biopszia A testből történő kis mennyiségű sejt vagy szövet eltávolítása, mely segít eldönteni, hogy probléma áll-e fenn, vagy sem. Jóindulatú Azt jelenti nem rákos. Kolposzkóp Egy eszköz, melyet a hüvely és a méhnyak részletes vizsgálatához használnak. Kolposzkópia Kolposzkóppal végzett részletes hüvely és méhnyak vizsgálat. Méhnyakrák Rák, mely a méhnyak sejtjeiből származik. Méhnyak sejt A méhnyakon található hámsejtek. Méhnyak A méh alsó része, mely a hüvelybe nyílik. Rák Egy betegség, mely során a sejtek rendellenessé válnak, és ellenőrzés/kontroll nélkül szaporodnak. A rákos sejtek egy helyben is maradhatnak, de közeli szövetekre is ráterjedhetnek, vagy a test távoli pontjaira is eljuthatnak a véráramon és a nyirokérrendszeren keresztül. Sejt Az az önálló egység mely a test szöveteit alkotja. Az önálló sejtek lehetnek adott funkciókra többé vagy kevésbé specializálódottak. Fertőzés A szervezetben kórokozók felhalmozódása és szaporodása. Kórokozók lehetnek baktériumok, vírusok, férgek és gombák. HPV (Human papillomavirus) Több mint 100 vírusból álló család. Némely típusa szemölcsöt okoz a kézfejeken vagy a lábfejeken. Más fajtái a nemiszervi területeket támadják meg, a férfiak és nők esetében egyaránt, ezért ezeket nemiszervi HPV-nek nevezik. Némely alacsonyabb rizikófaktorú HPV típusok csak nemiszervi szemölcsöt okoznak. Más rákot okozó HPV fajták, mint például a 16, 18, 31 és 45, méhnyakrákhoz vezethetnek. Az alacsony kockázatú HPV típusokról, melyek a nemi szerveken szemölcsöt okoznak (például a 6 és 11), nem ismert, hogy méhnyakrákot okoznának. Immunrendszer Az immunrendszer a szervezet védekező rendszere, mely segít megóvni testünket a betegségektől, baktériumoktól és vírusoktól. Méh Kicsi, körte-formájú szerv, melyben a magzat a terhesség idején fejlődik. A méh alsó részét (mely a hüvelybe nyílik) méhnyaknak nevezik. Rosszindulatú Jelző, mely rákot vagy tumort jelöl, olyan szöveti elváltozást, mely eredeti kiindulási helyéről más szervekre/szövetekre terjeszkedhet. Szűrés A méhnyak szűrése az a folyamat, mely során sejteket gyűjtenek egy nő méhnyakából. A sejteket összegyűjtik, és méhnyaki elváltozások szempontjából megvizsgálják. (Lsd.kenet) Szövet Sejtek csoportja vagy rétege, amelyek együtt dolgoznak, hogy egy speciális funkciót betöltsenek. Szűrővizsgálat Kenetlevételkor a nők méhnyakáról (amely a méh alsó részén, a hüvely tetejénél található) vesznek le egy kis sejtmintát. A legtöbb nő egyetért abban, hogy a kenetlevétel egy körülbelül ötperces eljárás, amely nem okoz fájdalmat, legfeljebb egy kissé kényelmetlen és kellemetlen. Az eljárás során, deréktól lefelé le kell vetkőzni, és hátra kell feküdni a vizsgálóasztalon. A lábakat szétrakva térdeket felhúzva, ellazulva kell feküdni. A kenetet levevő orvos egy műszert helyez a hüvelybe. Ez nyitva tartja a hüvelyt, lehetővé téve a vizsgáló orvosnak, hogy megtekinthesse a méhnyakat. Ezek után egy kis spatula vagy speciális puha ecset segítségével levesznek néhány sejtet a méhnyakról. Ezzel a kenetlevétel befejeződik, és a levett mintákat egy laboratóriumba küldik, ahol mikroszkóp alatt vizsgálják meg, van-e sejtelváltozás. Ha bármilyen rendellenességet fedeznek fel, azonnal értesítik Önt, és tájékoztatják a szükséges további tesztekről, illetve a lehetséges kezelésekről. Tumor Rendellenes szövettömeg, mely a sejtek ellenőrizetlen növekedésének és osztódásának az eredménye. A tumorok lehetnek jóindulatúak (nem rákos) vagy rosszindulatúak (rákos). Védőoltás, oltás vagy vakcináció Immunizáció, melyet általában injekcióval adnak és amely a szervezet immunrendszerét arra készteti, hogy antitesteket/ellenanyagot állítson elő, melyek védelmet nyújtanak a fertőző betegségekkel szemben. Vírus Mikroorganizmus, mely megfertőzi a sejteket, és betegségeket okozhat. A vírusok belsejét genetikus anyag alkotja, melyeket fehérjeburok vesz körül. Hivatkozások Baseman JG, Koutsky LA, The epidemiology of human papillomavirus infections. J Clin Virol 2005; 32S: S16-S24 Block SL, Nolan T, Sattler C et al Comparison of the Immunogenicity and Reactivity of a Prophylactic Quadrivalent Human Papillomavirus (Types 6, 11, 16 and 18) L1 Virus-Like Particle Vaccine in Male and Female Adolescents and Young Adult Women Pediatrics 118; 5 2135-2145 Bosch FX, de Sanjose S. Chapter 1: Human papillomavirus and cervical cancer - burden and assessment of causality. J Natl Cancer Inst Monogr 2003; 31: 3-13. Bosch FX, Lorincz A, Munoz N, et al. The causal relation between human papillomavirus and cervical cancer. J Clin Pathol 2002; 55: 244-265. Brown DR et al. J Infect Dis 2005; 191: 182-92 Burd E. Human papillomavirus and cervical cancer. Clin Microbiol Rev 2003;16:1-17. Conway K. Attitudes to Papanicolaou smears. J Psychosom Obstet Gynecol 1996; 17: 189-194. De Villiers EM et al.Virology 2004; 324: 17-27 Ferlay J, Bray P, Pizani P, Parkin DM. GLOBOCAN 2002: Cancer incidence, mortality and prevalence worldwide. IARC CancerBase No. 5, version 2.0. IARCPress, Lyon, 2004. Garland SM, Hernandez-Avila M, Wheeler CM et al Quadrivalent Vaccine Against Human Papillomavirus to Prevent Anogenital Diseases NEJM 2007 356; 19 1928-1943 Koutsky L. Epidemiology of genital human papillomavirus infection. Am J Med 1997; 102 (5A): 3-8. Manhart LE et al. Sex Trans Dis 2002; 29(11): 725-35 McIntosh N, Human papillomavirus and cervical cancer. JHPIEGO Strategy Paper No. 8, May 2000. Munoz N, Bosch FX, Castellsague X, et al. Against which human papillomavirus types shall we vaccinate and screen? The international perspective. Int J Cancer 2004; 111: 278-285. Munoz N, Bosch FX, de Sanjose S et al. Epidemiologic classification of human papillomavirus types associated with cervical cancer. N Eng J Med 2003; 348: 518-27 Schiffman M, Kjaer SK. Chapter 2: Natural history of anogenital human papillomavirus infection and neoplasia. J Natl Cancer Inst Monogr 2003; 31: 14-19. Stanley M. Immune responses to human papillomavirus. Vaccine 2006; 24 (Suppl1) S16-22 Walboomers JMM, Jacobs MV, Manos MM, et al. Human papillomavirus is a necessary cause of invasive cervical cancer worldwide. J Pathol 1999; 189: 12-19. Nőgyógyászati Munkacsoport: Irányelvek a méhnyakrák primer pervenciójára, Szülészeti és Nőgyógyászati Útmutató, 2008, 295-300. oldal << Előző oldal