Nőgyógyászati, Szülészeti és Ultrahang Magánrendelő Debrecen - Dr. Zatik János

 
  Dr. Zatik János szülész-nőgyógyász Debrecen Szent Anna nőgyógyászati magánrendelő Debrecen    
   
 
 
 
 







Registration
Making an appointment
Fees
Findings - PAP test result
Frequently Asked Questions



Kövessen minket a Facebook-on is


Orvosi másodvélemény online


Orvos

Dr. Zatik János
szülész-nőgyógyász szakorvos
egyetemi adjunktus

Tevékenység

A magán nőgyógyászati praxis tevékenységi köre a nőgyógyászat, terhesgondozás valamennyi területére kiterjed. Az Ultrahang vizsgálat felár nélkül az alapszolgáltatásaink közé tartozik.

Rendelő
Felszereltség tekintetében a rendelő a legmagasabb igényeket is kielégíti. Hangulatos, diszkrét környezet jellemzi.

Cím

Szent Anna Nőgyógyászati, Szülészeti és Ultrahang Magánrendelő
Debrecen
Szent Anna utca 48. sz.

Rendelési idő

Kedd, csütörtök, péntek
8:00-12:00 és 15:30-20:00
óra között,
valamint havi egy alkalommal szombaton
8:00 és 13:00 óra között
előzetes bejelentkezés alapján

Bejelentkezés

A bejelentkezés, időpont- foglalás az Interneten keresztül, a Bejelentkezés menüpontban történik.

Magán Egészségpénztár

A magánrendelés vizsgálati díját a szerződött
magán egészségpénztárak visszatérítik tagjaiknak.
A Szent Anna magánrendelő a legtöbb egészségpénztárral szerződésben áll.

Megközelíthetőség

A magánrendelő elérhetősége belvárosi elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül jó. Gyalogosan, gépkocsival illetve tömegközlekedési eszközókkel egyaránt könnyen megközelíthető. Az elérhetőséget részletes útvonaltervek illetve egyedi térképek segítik.
Emellett oldalunkon egy interaktív - a Föld bármely pontjára kiterjeszthető Debrecen térkép is rendelkezésére áll.

Őssejtek

Őssejtek

A kutatók szerint az őssejtek 10-15 éven belül felhasználhatók lesznek súlyos betegségek gyógyítására.

Az őssejtek olyan sejtek, melyekből megfelelő körülmények közé kerülve elvileg a szervezet bármely sejtje, szövete kialakítható.

Az őssejtek három lehetséges forrása: az embrió, a köldökzsinór-vér, valamint egyes újabb, de még nem kellően igazolt kutatási eredmények szerint a felnőtt szervezetből is izolálhatók olyan sejtek, melyek gyakorlatilag őssejtként viselkednek és a sejtfejlődés (differenciáció) egy tetszés szerint meghatározott útjára állíthatók.

Az őssejtek haszna és lehetséges orvosi felhasználása nagymértékű rugalmasságukból ered, minden olyan kórkép esetén, ahol sejtek, szövetek pusztulása okozza a súlyos, sokszor halálos tüneteket az őssejtekből kiinduló szerv, szövet vagy sejtpótlás gyógyító hatású lehet.

A három lehetséges forrás közül az embrionális eredetű őssejtek használata vet fel komoly etikai dilemmát.

Az érem másik oldalát az jelenti, hogy a köldökzsinór-vérből származó sejtek szigorúan véve nem őssejtek, s nem mindenre, csak sok mindenre képesek.

Az őssejtbank tulajdonképpen nem új téma, az Egyesült Államokban már évek óta létezik, s máshol - pl. Nagy-Britanniában és más országokban - is tettek lépéseket a létrehozására. A lényege az, hogy az orvostudomány fejlődése a közeljövőben, talán már 10-15 éven belül lehetővé teszi majd, hogy ezt a technológiát a gyakorlati gyógyászatban is felhasználják. A születéskor levett köldökzsinór-vért lefagyasztják és az erre a célra alakult vállalkozás évi 10-15 ezer forintért laboratóriumi körülmények között tárolja majd. Ha a gyermeknek, akitől levették a vért a későbbiekben valamilyen szervre vagy sejtekre lesz szüksége, őssejtjei felhasználhatók, s így a transzplantáció szempontjából legjobb, a saját szervezetéből származó szöveteket kaphat, s így ennek során nem kell számolni kilökődési reakcióval.

Az ily módon elvileg gyógyítható betegségek közé tartozik a leukémia, a cukorbetegség, a Parkinson-kór.

Bár ez egy reális jövő, egyelőre csak ígéret. Laboratóriumi állatokon már sikerült szervkezdeményeket létrehozni, s egyes betegségeket saját őssejtekből nevelt szervekkel gyógyítani. Fontos azonban a megfelelő óvó és korlátozó rendszabályok meghozatala, hogy ne lehessen emberi lényeket, vagyis embriókat csak az őssejtek felhasználása érdekében létrehozni.

A gyakorlatban az embrionális eredetű őssejtek forrása a mesterséges megtermékenyítés során keletkező, egyébként megsemmisítésre ítélt számfeletti embriók, valamint lehetséges az abortusz során eltávolított embriók felhasználása is, de ez szintén etikailag vitatható.

Angliában egyébként tavaly oldották fel a mesterséges megtermékenyítés során keletkező embriók ún. terápiás klónozására, az őssejtek nyerése céljából történő létrehozására vonatkozó kutatási tilalmat. Ezelőtt az embrionális szöveteket csak terméketlenséggel kapcsolatos kutatásokhoz lehetett felhasználni. Míg nyugaton folyik az etikai vita, keleten már létre is hoztak több klónozott embriót, Kínában több tucat őssejtnyerésre alkalmas fázisig eljuttatott embriót tárolnak laboratóriumi körülmények között. A kutatók kihangsúlyozták, hogy céljuk nem emberi lények létrehozása, hanem az őssejt-termelés.

A köldökvér saját célra történő felhasználása is transzplantációnak minősül, ez csak szigorú szabályok szerint történhet. Az eljárást az Országos Gyógyintézeti Központ felügyeli, kezdetben ennek az intézménynek a szülészetén lesz csak lehetőség a köldökvér levételére is .A köldökzsinór-vér steril körülmények között való levétele abszolút nem jelent problémát. Ennek semmilyen technikai akadálya nincs, időben egy fél perc, egyperces idő, tehát ez a szülész-nőgyógyász szakmai ellátást nem fogja terhelni. Más kérdés viszont, hogy annak az esélye, hogy valakinek szüksége lesz erre, igen-igen kicsiny. Minden egészségügyi beavatkozásnál mérlegelni kell, hogy mik a ráfordítási költségek és mi a várható haszon. Ezen az alapon elvileg mindenkinél, minden vizsgálatot el kellene végezni. Talán még ennél is érdekesebb, hogy most a géntérképezés alapján végső soron elvileg lehetőség nyílik arra, hogy minden megszületett embernek a potenciális megbetegedési kockázatát értelmezzük és elemezzük. Ma nem tart ott az orvostudomány, nemcsak Magyarországon, de a világon sehol, hogy ezt tömegméretekben elvégezze.

Bizonyos esetekben, ha valakinél megállapítható, hogy öröklött hajlama van egy adott betegségre, s ezt esetleg a terhesség során elvégzett genetikai vizsgálat jelzi, ebben az esetben gazdaságos, indokolt és etikus ezt az őssejt konzerválást megtenni. Ennek az esélye körülbelül egy az egymillióhoz, a tárolási költségek tehát csak az anyagi ráfordítás töredékét jelentenék azokban az esetekben, ahol valóban beavatkozásra lenne szükség.

Anyagi és etikai szempontból is előnyösebb alternatívát jelenthetne a felnőtt szervezetből kinyerhető őssejtek transzplantációs alkalmazása, de ehhez is még jelentős tudományos kutatások szükségesek.

 

   
 

Lap tetejére
 
Készítette:
Honlapkészítés Debrecen